Némely étkek készítési módja
Szerző | Simai Kristóf |
Oldalszám: | 271 |
Kötés típusa: | keménytáblás |
ISBN/vonalkód: | 9789639659711 |
Átlagos értékelés: | (5) |
Simai Kristóf több mint 200 éves szakácskönyvében találkozhatunk először kukoricás recepttel és itt olvasható a paprika és a paradicsom használatának első feljegyzése is. |
|
|
|
Elérhetőség: | Raktáron |
Leírás
Simai Kristóf (1742-1833), a neves drámaíró, piarista szerzetes, tanár, akadémikus 1795 és 1799 között Körmöcbányán lejegyzett, több füzetből álló kéziratos receptgyűjteményéből született ez a szakácskönyv. A kézirat a Piarista Rend központi levéltárában maradt fenn. A szerző kiadásra szánta gyűjteményét, ahogyan ezt a munkájához írt Előbeszédben is megfogalmazta:
„(...) helyesnek, sőt hasznosnak is találtam, hogy egy új, 's jó rendbe szedett szakácskönyvnek készítéséhez fogjak,
(...)az ilyes könyvre szükségek lévén kivált a házi gazdasszonyoknak (...).‟
Simai szakácskönyve több mint kétszáz év elteltével jelent meg először nyomtatásban az Alinea Kiadó régi magyar szakácskönyveket bemutató sorozatában, szerkesztett, az eredeti nyelvezetet megtartó, de mai helyesírásra átírt változatban.
Igazi gasztrotörténeti érdekességet vehetünk kézbe: itt találkozhatunk először kukoricás recepttel, itt olvasható a paprika és a paradicsom használatának első feljegyzése is. A kötetben 604 recept szerepel, köztük levesek, tojás, pép és egyéb tésztás ételek, különböző zöldségekből készült vastag étkek, pástétomok, becsináltak különféle húsokból (szárnyasok, marha, disznó, birka, nyúl, vadak), sültek és egyéb rántott étkek, kolbászok, májasok, véres hurkák és gombócok, halak, rákok, tekenős békák, melléklevek, mellékétkek, saláták, béfőtt és egyéb fagylalt étkek, tortáták és egyéb sütemények. Emellett különféle tanácsokat tartalmazó „Elegyes jegyzéket‟ is készített a szerző, melyből többek között megtudhatjuk, hogyan kell „elromlott borbúl jó ecetet csinálni‟, „télre uborkát hordóba bécsinálni‟, „sunkát, sodart, nyelvet, tehén- vagy disznóhúst pácolni‟ vagy például „aszalt cseresznyét vagy meggyet, vagy kökény szilvát saláta gyanánt főzni‟.
Simai Kristóf körmöcbányai szakácskönyve számos kipróbálásra érdemes receptet tartalmaz, egyben képet ad a magyar konyha több mint kétszáz évvel ezelőtti jellemzőiről, gazdag fűszerezéséről, érdekességeiről. Ízes nyelvezete és mai szemmel néha meglepőnek tűnő fűszerezése, ételei miatt is élvezetes, szórakoztató olvasmány akkor is, ha éppen nem készülünk főzni. Olvasgatásra és „némely étkek‟ elkészítésére is biztatjuk az olvasót!
„... egy rendkívüli történeti anyag ... mindenkinek csak ajánlani tudjuk ...‟ (Molnár B. Tamás és Bittera Dóra, Bűvös szakács blog)
„Említhetnénk a piarista szerzetes, nyelvész, tanár, akadémikus, drámaíró-fordító Simai Kristófot. Nagy név a magyar irodalomban... És nagy név a magyar gasztronómiában is. Hosszú élete végén Körmöcbányán vetette papírra szakácskönyvét, mely két évszázadon át kéziratban maradt, csak pár éve adták ki. Ez a munka a híd a középkori magyar konyha és a nagyjából a XIX. század második negyedében lejátszódó »paprikabumm« között." (Cserna-Szabó András a Magyar Konyha magazinban)
„Simai Kristóf kézirata a jó étkek mindennemű kedvelőinek örömére került nyomtatásba." (langimari véleménye a moly-hu-n)
Lapozzon bele a könyvbe!
Vélemények
Nem véletlenül rendeltem Simai Kristóf, Czifray István, Németh Zsuzsána, Zilahy Ágnes által írt, és – az előszó aláírása szerint, „Egy székely asszony” által jegyzett, „Erdélyi konyha” című könyv – példányiból (összességében több mint egy tucatot).
Egy könyv mindig „időt álló” értékes ajándék – főképpen a benne leírt információk, és tudás miatt –, ezért lepem meg szeretteimet a fentiekben felsorolt kiadványaik példányaival.
Már csak a bennük lévő tudás miatt is érdemes az állagukra (külső megjelenés) nagyobb gondot fordítani, mert az általam megrendelt gasztronómiai (szakács-) könyvek, a megjelenésük óta igen csak megsínylették a tárolásuk körülményeit (sarkok megtörése, a lapok éleinek porosodásából adódó megsárgulások, stb.).
Kár értük!
Egyébként „GRATULÁLOK!”, csupa nagybetűvel.
Budapest, 2019. december 19.
Tisztelettel:
Galkó István