Magyar szakácskönyv
| Szerző | Németh Zsuzsána |
| Oldalszám: | 350 |
| Kötés típusa: | keménytáblás |
| ISBN/vonalkód: | 9789639659544 |
| Átlagos értékelés: |
(6)
|
| Szakácskönyv a XIX. századból | |
|
|
|
| Elérhetőség: | Raktáron |
Leírás
Németh Zsuzsána könyve a XIX. századi magyar gasztronómiát meghatározó szakácskönyvek egyike, melyben bemutatjuk a hajdani magyar konyha sokoldalúságát, elfelejtett ételeit.
Az először 1835-ben Kassán megjelent szakácskönyv a XIX. századi magyar gasztronómiát meghatározó művek egyike. Az volt a célunk, hogy egy régi korba vezető, de ma is használható szakácskönyvet adjunk az olvasók kezébe, amellyel bemutatjuk a hajdani magyar konyha sokoldalúságát, elősegítjük néhány elfelejtett étel újrafelfedezését, és a mai gasztrokultúránk fejlődését.
„– Magyar Konyha: De mitől magyar ez a konyha?
– Molnár B. Tamás: Attól, hogy mi csináljuk. A konyha olyan, mint egy élőlény, egy organizmus. Állandóan változik. Ha kezünkbe vesszük a közel kétszáz éves Czifray-féle szakácskönyvet, vagy a (nemrég megjelent) Németh Zsuzsána-félét, akkor azt látjuk, hogy történelmi léptékkel mérve igen rövid idővel igen nagyot változott a magyar konyha.‟
(Magyar Konyha, 2010. december)
Az Alinea Kiadó régi magyar szakácskönyveket bemutató sorozatában megjelent kötet Németh Zsuzsána sok kiadást megért, elismert szakácskönyvének 1858-as kiadása alapján készült, az eredeti nyelvezetet megtartva, a mai helyesírás szabályait követve. Az eredeti kiadás címlapja alapján:
„A legújabb és kipróbált
Magyar Szakácskönyv
—
Biztos útmutató, mint kelljen 1001 különféle legjobb ízű ételt, süteményt, krémet és kocsonyát, tortát, csemegét és fagylaltokat, legízletesebb meleg és hideg italokat, hideg étkeket, gyümölcs csemegét legügyesebben és a legújabb ízlés szerint készíteni. Egy toldalékkal, mely magában foglalja: Gazdasszonytár vagy mindennemű ház-, konyha-, éléskamra, s pincetartási útmutatások, jegyzetek és tapasztalások; továbbá: az ételek ízletes felkészítéséről s tálalásáról; az asztal terítéséről; az étkek felszeldeléséről."
A magyar szakácskönyv-irodalom az eredetileg 1816-ban megjelent, Czifray István nevével fémjelzett könyvvel újult meg. Addig a bő egy évszázaddal korábbi, eredetileg kolozsvári kiadású Szakátsmesterségnek könyvetskéje különböző változatai uralták a piacot. Németh Zsuzsána (az első kiadáson még Susánna, később pedig Zsuzsánna) könyve 17 évvel követte a Czifray-féle szakácskönyvet.
Mind a kettő hosszú ideig volt a piacon, Czifray 8. kiadása 1888-ban, Németh Zsuzsána 12. kiadása 1898-ban jelent meg. A könyv eredeti címe Nemzeti szakácsné, ami A legújabb és megpróbált (később kipróbált) magyar szakácskönyvre változott. Az egyes kiadások között eltelt évek alapján úgy tűnik, hogy Czifray kb. 1850-ig lehetett a meghatározó magyar szakácskönyv, majd szerepét részben Németh Zsuzsána könyve vehette át. A sok kiadás révén mindkét könyv alakítója volt a magyar gasztrokultúrának.
Czifray Magyar nemzeti szakácskönyvének 1828-as harmadik kiadását 2009-ben újra kiadta az Alinea Kiadó. Németh Zsuzsána szakácskönyvének új kiadása az 1858-as Pesten megjelent 5. kiadás alapján készült, amely egy „bővített s jobbított kiadás”. A receptek száma az eredetihez képest ötödével növekedett és a 3. kiadástól kezdve a könyvet kiegészíti egy háztartási útmutatóként szolgáló Gazdasszonytár is.
Lapozzon bele a könyvbe!
Hasonló könyveink
Vélemények
Nem véletlenül rendeltem Simai Kristóf, Czifray István, Németh Zsuzsána, Zilahy Ágnes által írt, és – az előszó aláírása szerint, „Egy székely asszony” által jegyzett, „Erdélyi konyha” című könyv – példányiból (összességében több mint egy tucatot).
Egy könyv mindig „időt álló” értékes ajándék – főképpen a benne leírt információk, és tudás miatt –, ezért lepem meg szeretteimet a fentiekben felsorolt kiadványaik példányaival.
Már csak a bennük lévő tudás miatt is érdemes az állagukra (külső megjelenés) nagyobb gondot fordítani, mert az általam megrendelt gasztronómiai (szakács-) könyvek, a megjelenésük óta igen csak megsínylették a tárolásuk körülményeit (sarkok megtörése, a lapok éleinek porosodásából adódó megsárgulások, stb.).
Kár értük!
Egyébként „GRATULÁLOK!”, csupa nagybetűvel.
Budapest, 2019. december 19.
Tisztelettel:
Galkó István