Oscar Wilde meséi: A boldog herceg és a többiek
Oscar Wilde több műfajban is maradandót alkotott, csodálatos meséket is hagyott ránk. Apaként mesélt gyermekeinek: ezekből a történetekből született A boldog herceg, A csalogány és a rózsa, és további szebbnél szebb mesék. | |||
|
|||
A boldog herceg és a kis fecske. (A kép forrása: https://christensonamber.wordpress.com/) | |||
Oscar Wilde meséi és elbeszéléseiOscar Wilde 34 éves volt, amikor megjelent A boldog herceg és más mesék (1888) című kötet öt mesével (A boldog herceg, A csalogány és a rózsa, Az önző óriás, Az önfeláldozó jó barát, A nevezetes rakéta), majd néhány évvel később ezt a Gránátalmaház (1891) követte, további négy megindító történettel (Az ifjú király, Az infánsnő születésnapja, A halászlegény és a lelke, A csillagok fia). Bár Wilde-ot elsősorban nem meseíróként ismerjük, sokan a legendás dán meseíróhoz, Andersenhez hasonlítják történeteit, sőt elé is helyezik. Meséi szívbe markolóak, érzelmekkel teliek, egyszerre szórakoztatóak és tanulságosak, gyerekekhez és felnőttekhez egyaránt szólnak, s nem nélkülözik a humort és az iróniát. Wilde egyébként ezekben az években aktív volt a prózai művek, s ezen belül az elbeszélések, rövid történetek műfajában: 1891-ben megjelent a Lord Arthur Saville bűne és más történetek című kötet is, benne a címadó elbeszélés mellett A canterville-i kísértet, A szfinx, akinek nincs titka és A modell milliomos (a későbbi kiadásban már a Mr. W. H. arcképe című novella is szerepelt, melyet eredetileg a Blackwood's Magazine-ban tettek közzé 1889-ben). Ekkor írta egyetlen regényét, a Dorian Gray arcképét is, melynek keletkezéséről itt írtunk. Oscar Wilde meséinek népszerűsége ma is töretlen, ami a történetek szépsége mellett minden bizonnyal csodálatos nyelvezetének és remek stílusának, sajátos humorának is köszönhető. Az interneten rajongói képek, illusztrációk sokasága jelzi, hogy e történetek sok hivatásos és amatőr művészt is megihlettek már.
|
Walter Crane illusztrációja a Boldog herceg |
A Gránátalmaház című kötet első |
A boldog hercegÍgy kezdődik a történet: „Magasan a város fölött, egy karcsú oszlop tetején állt a boldog herceg szobra. Tetőtől talpig be volt aranyozva finom aranyból vert vékony levélkékkel, két ragyogó zafírkő volt a szeme és egy nagy, piros rubindarab tündökölt a kardja markolatán. Csodálták is ám nagyon a herceget. – Olyan szép, mint valami szélkakas – jegyezte meg az egyik városi tanácsos, aki azt szerette volna, hogy híre keljen művészi ízlésének –, csakhogy nem annyira hasznos – tette hozzá azon való félelmében, hogy kétségbe vonják a gyakorlati érzékét, aminek a hiányával igazán nem lehetett volna vádolni őt. – Miért is nem vagy olyan, mint a boldog herceg? – kérdezte egy érzékeny lelkű anya kicsi fiától, aki nyafogva kérte tőle a holdat. – A boldog herceg sohasem nyafog semmiért. – Örülök, hogy van a világon valaki, aki egészen boldog – dünnyögött magában egy csalódott férfiú, miközben bámészkodva nézte a csodálatos szobrot. – Mintha csak angyal volna – mondogatták az árva gyermekek, amikor kitódultak a székesegyházból, ragyogó skarlátszín kabátkájukban, tiszta, fehér köténykével. – Miből gondoljátok? – szólt a matematikatanár. – Hiszen sosem láttatok angyalt. – Dehogyisnem! – felelték a gyermekek –, láttunk bizony, az álmainkban. – És a matematikatanár összeráncolta a homlokát és nagyon szigorú arcot vágott, mert nem helyeselte, ha a gyermekek álmodnak.” |
|
A boldog herceg történetéből 1974-ben Michael Mills készített animációs rövidfilmet. A boldog herceg hangját Christopher Plummer, Oscar-díjas kanadai színész (aki A muzsika hangja főszereplőjeként lett népszerű egy szűk évtizeddel korábban), a kis fecskéét Glynis Johns angol színésznő kölcsönezte. (A film a YouTube-on most három részletben megtekinthető.) |
|
Idézetek Oscar Wilde meséiből |
||
![]() |
„Légy igaz szerető, mert a szerelem bölcsebb, mint a tudomány, bár az bölcs, és erősebb, mint a hatalom, bár az erős.” „Milyen ostoba dolog a szerelem. (...) mindig olyan dolgokról mesél, amelyek nem következnek be, és mindig olyasmit hitet el az emberrel, ami nem igaz.” „Egyre keservesebben érezte a fájdalmat és egyre szenvedélyesebben szólt az éneke, mert arról a szerelemről dalolt, amelyet a halál tesz tökéletessé, arról a szerelemről, amely a síron túl sem hal meg.” „Gyengéd rózsapír ömlött a rózsa szirmaiba, mint a menyasszony arcának pirulása, amikor csókot lehel a vőlegény ajkára.” „Soha életemben nem láttam még ehhez fogható rózsát. Olyan szépséges, hogy biztosan valami hosszú latin neve van.” (Oscar Wilde: A csalogány és a rózsa. |
|
Illusztráció A csalogány és a rózsa című meséhez.
|
||
![]() |
![]() |
![]() |
Nika Golz illusztrációi Oscar Wilde meséihez: Fent: Az önfeláldozó jóbarát, Az önző óriás, A csillagok fia. |
||
![]() |
„Bármely zugocska, amelyet szeretünk, az a világ a számunkra.” „Én mindig csak magammal törődöm és elvárom mindenkitől, hogy ugyanazt tegye. Ez az úgynevezett együttérzés.” „A vitatkozás rendkívül közönséges dolog, mert jó társaságban mindenkinek pontosan megegyezik a véleménye.” „Az olyan lángelme, amilyen én vagyok, bizonyos lehet benne, hogy eljön az idő, amikor kellőképpen méltányolni fogják.” „Valójában, mindig is azon a véleményen voltam, hogy a kemény munka egyszerűen azoknak a mentsvára, akik semmi egyébre nem valók.” „Nagyon veszedelmes dolog, ha az ember ismeri a barátait.” (Oscar Wilde: A nevezetes rakéta.
|
|
Nika Golz illusztrációi Oscar Wilde A nevezetes rakéta című meséjéhez. (A kép forrása: http://www.dana-mad.ru/gal/) |